A vadon élő fajok kereskedelme
Sürgős lépések szükségesek mind az Európai Unió tagállamai, mind a tagjelölt államok részéről, ha az új tagokkal bővített EU-ban a vadon élő fajok törvénytelen kereskedelmét csökkenteni szeretnénk - állapítja meg egy ma közzétett tanulmány, amelyet a TRAFFIC - a vadon élő állatok és növények kereskedelmét ellenőrző nemzetközi szervezet -
készített.
A tanulmány, amelynek címe: Az EU-csatlakozás és a védett növény- és állatfajok kereskedelme: a CITES elveinek érvényesítése a csatlakozó országok természetvédelmi gyakorlatában, két héttel a CITES-t (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) aláírt országok november 3-ától 15-éig megrendezendő konferenciája előtt jelent meg.
A jelentés a vadon élő fajok törvényes és törvénytelen kereskedelmének sajátosságait vizsgálja 13 tagjelölt országban az 1992-1999 közötti időszakban. A tanulmány szerint bizonyos fajok esetében az uniós tagságra pályázó országoknak jelentős szerepük van a vadon élő fajok nemzetközi kereskedelmében, és gyakran tranzitországként járulnak hozzá az Afrikából, Ázsiából és Dél-Amerikából származó fajok EU-ba jutásához.
Európai és egzotikus fajok széles köre jelenik meg ezen országok kereskedelmében, különösen Csehországban, Lengyelországban és Törökországban. A CITES-előírások gyakorlati végrehajtása gyakran nem megfelelő, mivel az országokban hiányoznak az illegális kereskedelemmel szembeni szigorú fellépéshez szükséges eszközök.
"Az EU-bővítés következtében az új tagállamokra hárul majd számos faj bejutásának ellenőrzése az unióba", mondta Caroline Raymakers, a TRAFFIC Európa igazgatója. "Sok munka áll előttünk az elkövetkező években, ha szoros együttműködést akarunk kiépíteni a tagországok és a csatlakozó országok vámszerveinek dolgozói között. Ezáltal válna ugyanis lehetővé az illegális szállítmányok hatékonyabb felderítése. A 28 nemzet hatóságainak legfontosabb feladata az információcsere a feketepiac csatornáiról, a csempészek módszereiről és a fajok pontos azonosítására szolgáló technikákról."
Roppant nehéz azt meghatározni, hogy milyen módon lehet a legjobban ellenőrizni a védett fajok tagjelölt országokon keresztül folyó kereskedelmét, hiszen a CITES-egyezményt aláíró országok kereskedelmi sajátságai óriási mértékben különböznek egymástól.
1999-ben a viza - az egyik legritkább tokhalféle - kaviárjának ismert világkereskedelmét 50%-ban négy tagjelölt ország adta: Bulgária és Románia együtt majdnem 4 tonnát exportált, Lengyelország és Törökország pedig 11 tonna kaviár átmenő kereskedelméről számolt be.
1999-ben Törökország az orvosi pióca ismert világkereskedelmének több, mint 80%át, 800 000 darabot exportált, hóvirágból pedig 17 millió tövet szállított külföldre, ami a faj bejelentett világkereskedelmének 70%-át teszi ki. 1999-ben Csehország kaphatta volna "a ritka papagájok legnagyobb kereskedője" címet.
Ezen adatok ismeretében a WWF és a TRAFFIC felszólítja az EU-tagok és a -tagjelöltek kormányait, gondoskodjanak arról, hogy a kereskedelem szereplői tisztában legyenek jogi kötelezettségeikkel valamit az olyan tevékenységek természetre káros hatásaival, mint például az orvvadászat vagy a csempészet. A WWF és a TRAFFIC arra is felszólítja a kormányokat, hogy ne csak jogszabályaik végrehajtásán javítsanak, hanem közoktatásukon és a fogyasztókat tájékoztató programjaikon is.
A TRAFFIC a WWF és az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával, 2002 októberében új programot indít Magyarországon, amelynek az a célja, hogy segítse a tagjelölt országokban a védett fajok kereskedelmét szabályozó intézményi, jogi és végrehajtó rendszerek erősítését.
"Amint a tanulmány is rámutat, az EU-bővítés nagy kihívásnak ígérkezik a védett fajok kereskedelme szempontjából is. Túl nagy a tét, hogy ezt félvállról vegyük, és ebben a tagjelölt államoknak is vállalniuk kell a felelősséget.
A TRAFFIC Közép-Kelet Európai Program támogatni fogja a bővített EU hatóságainak és illetékes szerveinek minden olyan erőfeszítését, amely a veszélyeztetett fajok orvvadászatával és csempészetével kapcsolatos információcsere-hálózat kiépítésére irányul. Segíteni fogja továbbá a törvényes és a törvénytelen kereskedelemmel kapcsolatos adatgyűjtést és az adatok értelmezését, hogy felvegye a harcot a CITES előírásait figyelmen kívül hagyó gyakorlattal", tette hozzá Steiner Attila, a TRAFFIC Közép-Kelet-Európai Program újonnan kinevezett vezetője. |