Anatómiai és élettani jellemzők
Lassú mozgású állatok, védelmüket ellenségeiktől páncélzatuk biztosítja, amelybe veszély esetén fejüket és végtagjaikat vissza tudják húzni. A páncél felső része a hátpáncél (carapax) domború, az alsó része (plastrom) sík vagy homorú. A páncélzat élő csontból áll, rajta csak a szarulemezeket termelő hámszövet található. A páncélzat egységesen magába foglalja a bordákat, sőt a bordaközöknek megfelelően is csontlemez található és a csigolyák, a lapocka és a medencecsontok is részben a páncélzatba olvadtak bele.
Rekeszizmuk nincs, az egységes testüreg legfelső részén található a háti oldalon a terjedelmes tüdő. A végtagok és a törzsizomzat mozgatásával segítik elő a gázcserét. Jól alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, jól merülnek, légvétel nélkül akár egy órát is kibírnak víz alatt. Egyes fajoknál a kloáka és a vékony nyaki bőr is részt vesz a vízben oldott oxigén felvételében. Hátulsó végtagjaikon az ujjak között úszóhártya fejlődött ki.
Teknősök szervei vázlatosan:
1. nyelőcső
2. légcső
3. lép
4. a nyak visszahúzó izma
5. bél
6. tüdő
7. vese
8. kloákanyílás
9. kloáka
10. hugyhólyag
11. méh
12. petefészek
13. hasnyálmirigy
14. epehólyag
15. máj
16. gyomor
17. szív
Vízi életmódjuk mellett, akár hetekig is megvannak víz nélkül. A lakásban elmászkált apró állatok minden károsodás nélkül hetek múlva újra előkerülhetnek. Szállításukhoz nem szükség víz, sőt télen ebben gyorsabban lehűlnek, ezért célszerűbb puha kendőbe göngyölve kabát alatt vagy zsebben vinni őket.
Teknős ivarhoz kötött jellemzői:
Hím: csúcsosabb fej, hosszú karmok az elülső lábakon, robusztus farok, kloákanyílás a páncél vége mögött nyílik
Váltivarúak, petefészkeik és heréik párosak és a testüregben helyezkednek el. Ivarukat külső jelek alapján lehet meghatározni, ezek a jelek azonban csak az állatok tenyérnyivé növekedésekor válnak jellegzetessé. Zsebóra nagyságú állatokon az ivarmeghatározás bizonytalan vagy lehetetlen. A hímek farka mindig hosszabb és vaskosabb, és a kloákanyílás a páncélzat végződése mögött vagy vele egy síkban ( a nőstényeknél az előtt ) található. A hímek mellső végtagjain a középső karmok hosszabbak, nőstényeken a karmok egyforma hosszúak.
|