Almozás

A kisemlősök terráriumának almozása csak látszólag egyszerű. Az általános és jelenleg is elfogadott nézet szerint a díszállat-kereskedésben veszünk (vagy azstalostól kérünk) némi faforgácsot, és egyszerűen beleömlesztjük a medencébe. Persze ez is járható út, de ez esetben az állat lakosztálya elég hamar bűzölögni fog a forgácsba ivódott vizelettől. Emellett a puha forgácson gyakran még az állatka karma sem kopik megfelelően. Kifejezetten káros, ha a forgács fűrészporos, ugyanis ennek belégzése légúti problémákra vezethet. A forgács azonban mégiscsak jó, mert gyakran cserélhető és higiénikus. Különösen célszerű az almozásnál olyan fenyőforgácsot használni, amelynek illlata sokáig érződik. Az almozáshoz ellenben nem megfelelő az újságpapír (vagy bármilyen papír és a ruhanemű. A legtöbb sivatagi, félsivatagi faj számára azonban a legjobb alom a tiszta bányahomok. Ugyanis szinte minden kisemlős szeret porfürdőzni, ásni. A homok önmagában is ideális alom, ám jobb, ha keverünk bele némi ásványianyag-tartalmú, ráadásul szagelszívó hatású, jó minőségű macskaalmot. A nagyobbacska fajoknál, például mókusoknál remekül bevált a baktériumok szaporodását gátló, ugyanakkor felettébb természetes fenyőkéreg-zúzalék is. Ez nem itatódik át egykönnyen vizelettel, így sokkal ritkábban kell cserélni, mint a forgácsot. A homokot természetesen nem helyettesítheti-lévén nem lehet benne ásni és porfürdőzni.