A kétéltűekről

A kétéltűek (Amphibia) osztálya három rendre tagolódik: a lábatlan kétéltűek (Gymnophiona), a farkos kétéltűek (Caudata vagy Urodela) és a békák (Anura) rendjeire. A békák jellegzetes testalakjuk miatt könnyen felismerhetők. A farkos kétéltűek (gőték és szalamandrák) felszínesen hasonlítanak a gyíkokra és egymástól is nehezen különíthetők el. A lábatlan kétéltűeket egyes férgekkel vagy kígyókkal lehet összekeverni.

Testfelépítés: A kétéltűek vékony bőrének felszínén nem található olyan védőréteg, mint pl. a hüllők pikkelyei, a madarak tolla vagy az emlősök szőre. Csupasz bőrük általában nyirkos, mirigyekben gazdag. A mirigyek váladéka nemcsak nedvesen tartja a bőrt, hanem gyakran mérgező, ami a ragadozókat elriasztja. Számos kétéltű a bőrén keresztül is lélegzik. Sok kétéltű a látása segítségével vadászik, ezért nagy szemük és gyakran élénk színű szivárványhártyájuk van. Nagy szemük különösen az éjszakai zsákmányszerzéskor hasznos. Sokuk szája rendkívül tágas, ezért aránylag nagy méretű táplálékot képesek elfogyasztani.

Bőr: A kétéltűek bőre gyakran élénk színű. Felszíne lehet sima vagy szemölcsös. Nyálkát termelő mirigyek váladéka miatt állandóan nedves.

Szemek: A függőleges pupillájú szem az éjszakai, a vízszintes inkább a nappal vadászó kétéltűekre jellemző. A farkos kétéltűek pupillája kerek.

Lábak: A kétéltűek ujjai között általában úszóhártya feszül, ami lehetővé teszi az úszást. Az ujjak végén a kúszást segítő tapadókorongok lehetnek.

Békák: A kifejlett békáknak nincs farkuk. Testük rövid és zömök: fejük nagy, szájuk széles, gerincoszlopuk rövid és merev, mellső végtagjaik rövidek, a hátsók hosszúak és rendkívül izmosak. Szemük nagy és dülledt. Bőrük felszíne lehet sima és fényes vagy szemölcsös és fénytelen. Gyakran rejtőszínük van.

Lábatlan kétéltűek: Hosszúra nyúlt testükkel nagy földigilisztára hasonlítanak: lábuk nincs, testüket számos gyűrűs barázda tagolja. Hegyes fejük ék alakú, farkuk igen rövid. Zsákmányukat elsősorban szag után találják meg.

Farkos kétéltűek: A szalamandrák és a gőték egyedfejlődésük során nem esnek át olyan látványos átváltozáson, mint a békák, amikor a lárvából kifejlett állattá alakulnak. A farkos kétéltűek feje aránylag kicsi, testük hosszú és hajlékony. Hosszú farkukat egész életük során megtartják. A vízi életmódú fajok farka oldalról lapított, oldalirányban csapkodnak vele úszáskor. Mellső lábukon általában négy, a hátsón öt ujjat viselnek.